Edmond Bordeaux Székely

Az Esszénus Közösség Elveszett Tekercsei

Az arámi nyelven íródott világhírű Esszénus Béke Evangéliumnak ez a harmadik könyve, az Esszénus Közösségek Elveszett Tekercsei. A mű óriási irodalmi, spirituális, filozófiai és poétikus értékű szövegek gyűjteménye. A könyvből megtudhatjuk, hogy a távoli ókortól létezik egy csodálatos tanítás, amely alkalmazásában univerzális, és bölcsességében kortalan. Töredékei megtalálhatók a sumer agyagtáblákon, és olyan feliratokon, amelyek nyolc, tízezer évesek. A szimbólumok némelyike még korábbi, a pleisztocén korszak végét jelentő kataklizma előtti időkből való.

Ökológiai egészségkert a túlélés könyve

Kreatív vidéki élet

Az ökológiai egészségkert és az önfenntartó kisgazdaság támogatásának célja nem pusztán a jó minőségű gyümölcs, zöldség és gabonafélék bőséges előállításának a biztosítása. Mindezek csak egyetlen aspektusát képezik annak az optimális életnek, amely a természet és a kozmosz összes törvényeivel való harmóniának a kifejeződése. Azonban, ha ennek az életnek az alapja nem egészséges, akkor az erre emelt felépítmény sem lehet az. A szellem igazi békéje a nagy irodalmi és zenei művek élvezete, a spirituális igazságok helyes megítélése, kulturális örökségünk érdemleges növelése. Ezek a dolgok valójában nem érhetők el, ha testünket betegségek rombolják, ha idegeink nincsenek rendben, és ha állandó félelemben élünk attól, hogy betegség vagy halál támadhat meg bennünket.

Vitathatatlan, hogy a nagyvárosi modern életfeltételek a felelősek többnyire a kortársainkat kínzó gyenge egészségért, kiábrándultságért, mentális kiegyensúlyozatlanságért és az igazi spirituális élet hiányáért. Van egy nyilvánvaló és gyakorlati kiút: egyéni és kollektív visszahúzódás az óriás városi agglomerációkból és visszatérés a kis közösségekben folytatott élethez, ahol a szociális kapcsolatok megint értelmet nyernek, ahol a család visszaszerezheti gazdasági függetlenségét és kontrollját, élelmiszerellátása valamint más alapvető szükségletei többségének biztosítása fölött…

Emlékezhetünk rá, hogy az ökológiai egészség kertészkedés előfutárainak egyike éppen a nagy perzsa tanító, Zarathusztra volt. Az ő rendszerében a test volt, az az alap, amire az emberi felépítményt emelték. Számára az ember elméje és szelleme volt a felépítmény, amely a kozmikus törvénnyel való harmóniát fejezte ki. Ugyanúgy, ahogy a test a természet törvényével való harmóniát képviseli. Nagyon világosan látta, hogy a táplálékot az univerzum alaptörvényeivel összhangban kell előállítani, ha a betegségeket el akarjuk kerülni. Volt egy víziója a világról, mint egy gyönyörű és termékeny kertről, s az általa tanított kertészeti módszereket, gyakorlatilag azóta sem tudták felülmúlni. Valójában azok olyan magasrendűek voltak a mai nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlattal összehasonlítva, hogy meggyőződésünk, csak a kertészet és mezőgazdaság ilyen természetes rendszerének felélesztése mentheti meg a világot a fenyegető, katasztrofális, biológiai veszélyektől.

A nyugati ember nem sokáig fog létezni, hacsak meg nem állítja az élelmiszerek azon tápértékének pusztítását, amelyek az emberi egészség és vitalitás talpkövei. Egyedül az USA-ban milliók szenvednek súlyos betegségektől, s ezek sokszorosának van olyan egészsége, amely távolról sem mondható tökéletesnek. Emberek milliói töltik meg a kórházakat és legalább még egyszer annyian lennének a kórházakban, ha nem lennének híján az ehhez szükséges anyagiaknak. Az élelmiszereknek a termelés és feldolgozás nagyüzemi módszereivel történő tönkretétele - üzleti érdekből - olyan széleskörű, hogy a városi ember számára ténylegesen lehetetlen fogyasztásra alkalmas táplálékot biztosítani. Az egyetlen módja annak, hogy a tápláló ételeket élvezhesse, az, hogy magának állítja elő az alapvető természetes élelmiszereket, az egészséget biztosító módszerekkel. Szerencsére, mindehhez csak egy kis darab föld szükséges…”

A történelem azt mutatja, hogy a nemzetek legnagyobb korszaka az a kor, amikor életük alapja a mezőgazdaság, az olyan gazdálkodás, amelynek nem a profit a célja, hanem a táplálék előállítása azok számára, akik ezért fáradoznak. Ilyen időkben az élet és az étkezés mértékletes. Róma legnagyobb fejlődése ilyen feltételek között valósult meg: Cincinnatust az eke mellől kellett elhívni, mikor az államnak szüksége volt bölcsességére. Amikor Róma megcsömörlött a sikerektől és belemerült a luxus minden formájába, az már a vég kezdete volt. Görögország hasonlóképpen akkor volt fejlődése csúcspontján, amikor ugyancsak a mezőgazdasági kisüzem volt gazdaságának alapja. Az ókori Perzsia akkor volt a legnagyobb, amikor a kultúráját és életét a mezőgazdaság inspirálta. A modern időkben Amerika nagyságát abban a periódusban alapozták meg, amikor a mezőgazdaság volt a legáltalánosabb foglalkozás és a talajt tekintették a gazdagság és prosperitás forrásának. Manapság az USA a világ vezető hatalma. Miután képtelen felismerni mi tette őt naggyá a múltban, arra halad most, hogy lerombolja mindazt, amire épült? Az a sorsa, hogy összeomoljon, mint más nagy népek a múltban - s feledésre ítéltessen a természetes élt módtól való elszakadása következtében? Ez a kérdés bizonyossággal megválaszolható, ha az emberek és a kormány felismeri, hogy a földhöz való visszatérés alapvető fontosságú. Úgy, hogy az megint egészséget adó táplálékot nyújtson, biztosítsa - fizikailag, mentálisan és spirituálisan - azon milliók fejlődését, akik ezen a csodálatos kontinensen élnek. Ha ezt az igazságot felismerné, akkor a nyugati ember megint egy még nagyobb és csodálatosabb kultúra irányába menetelhetne, mint amit a világ valaha látott.
A hajdani Zarathusztra megmutatta az utat, amin haladva ez a nagyság elérhető, és azt az utat is, amelynek révén mindegyikünk megteheti saját hozzájárulását ehhez a reneszánszhoz. Az út világos. Itt és most határozzuk el, hogy az életnek erre az egészségesebb, jobb, kielégítőbb útjára lépünk…”