Javaslatok az Egészséges nemzetért programhoz
Dr. Szentesy András
(2001-04-22.)
„1./ Az egészséggel kapcsolatos általában rossz hazai szemléletet kell megváltoztatni és követendő példának kell beállítani a természetes és egészséges életmódot. A közfelfogás megváltoztatásában az egészségügyi dolgozóknak, de mindenekelőtt az orvosoknak a médiával együtt kellene vezető szerepet vállalni. Ehhez viszont az egészségügyi oktatás tematikáját is ugyanúgy ahogy ez távol keleten szokás.
2./ A természetes, egészséges életmód és étrend fokozatos népszerűsítése, elfogadtatása és terjesztése létfontosságú feladat, amelynek sikerével párhuzamosan, fokozatosan, de garantáltan csökkennek majd a krónikus, de másfajta megbetegedések is, beleértve például az influenzát is.
3./ A felmerülő, főként oktatási, továbbképzési, ismeretterjesztési és reklám többletköltségek pár év alatt garantáltan megtérülnek a csökkenő központi kiadások révén.
4./ Az érintett tárcákkal (Környezetvédelmi Minisztérium, Földművelési és Városfejlesztési Minisztérium, Ifjúsági és Sport Minisztérium, stb.) közös feladatokra, megfelelő tárcaközi bizottságot kell szervezni. (Pl. a tiszta ivóvíz biztosítása a lakosság egésze számára, a légszennyeződés csökkentése, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vegyszermentessé tétele, stb.). E témák nagy része előbb-utóbb EU téma is lesz, és csak hasznunk származhat belőle, ha elébe megyünk a máris mutatkozó tendenciáknak (lásd. Pl. a biotermékek iránti növekvő keresletet az egész világon, és itthon is.). Gyakorlatilag egy fajta súlypont áthelyezést kellene megvalósítani. Mert nem valószínű, hogy nagyot tévedünk, ha úgy kalkulálunk, hogy az egész egészségügyi apparátus döntő többsége a járó-, és fekvőbeteg ellátással foglalkozik. Míg a kórházaknál és klinikáknál is sokkal mostohábban dotált ÁNTSZ (Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat), amelynek munkaterve már tartalmaz bizonyos népegészségügyi célkitűzéseket és feladatokat, teljes 7000 körüli létszámával is csak néhány százalékát jelenti a teljes apparátusnak. Pedig az ÁNTSZ kapacitásának is legfeljebb egy kis töredéke foglalkozik ilyen feladatokkal, a többi a járványos betegségek elleni intézkedésekkel és egészségügyi adminisztratív tevékenységgel (pl. kórházi ágynyilvántartás). Ez a Szolgálat lehetne az a népegészségügyi központ, amely a polgári kormány által 2001-ben elindított tízéves, Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Programban is szereplő, bár másod-harmadrendűen, a szó szoros értelemben népegészségügyi feladatokat látna el, majd a jövőben egyre nagyobb erővel koncentrálna a szóban forgó feladatok országos szervezésére, irányítására és megvalósítására, az ehhez szükséges pénzügyi alapok fokozatos növelésével.
5./ A szemléletváltozást célzó ismeretterjesztés, esetleg reklám keretében megkülönböztetett hangsúllyal kell, hogy kezelje a kábítószeresek, alkoholisták és dohányosok magatartásának morális és társadalmi oldalát. Ma ugyanis a közvélemény lényegében „bocsánatos bűnnek", magán ügynek minősíti az egészség romboló, önpusztító „szenvedélybetegségeket", amelyeket pedig ugye mégsem lehet egy kalap alá venni a hepatitisszel, vagy influenzával. És e tekintetben az élvezet (már ahol egyáltalán ilyenről szó lehet) az egyéné, a költséges következmények pedig, amikor például a dohányos gége-, vagy tüdőrákban megbetegszik (amire köztudottan igen nagy esélye van) - a társadalomé, az adófizetőké. Az állampolgárok erkölcsi kötelességévé kellene tenni az egészség védelmét, és ugyan úgy a természet környezetvédelmét is.
6./ A legnehezebb körülmények között élő, munkanélküli honfitársainknak jelenthet konstruktív kiutat - állami támogatással (ami nem haladná meg a szociális segélyekre fordítandó összeget) - a Székely professzor által, a hasonló amerikai gondok megoldására kidolgozott „ökológiai egészségkert" létesítése, az azonos című könyvében leírt és kipróbált módszerekkel. Ugyanakkor ez még a nyugdíjasok tekintélyes hányadának is jelentős előrelépés lehetne. (Különös tekintettel a ma még „értéktelen" termőföldekre, a települések körüli kihasználatlan kisebb-nagyobb területekre, stb.) E tekintetben az általunk követett életmód sem lenne hátrányos, hiszen nemcsak, hogy egészségesebb, de olcsóbb is, mint a szokásos.
7./ A feladat nemzeti összefogást igényel, s ennek megfelelő tartós média kampányt érdemelne.
8./ Az állampolgárok közreműködését, önkéntes feladatvállalását, a „civil visszacsatolást" szolgálhatná, egy erre a célra létrehozandó alapítvány.
Az Egészséges Nemzetért Program (amely a parlament előtt van) kiegészítendő a fentiekben körvonalazott, és a Székely professzor által írott könyvekben részletezett életmódbeli változtatás központi támogatásával (oktatás, ismeretterjesztés, reklám, stb.).
Javaslatom elfogadása esetén szükség lesz egy szervezőbizottság létrehozására, a megfelelő szakemberek (orvosok, dietetikusok, sportszakemberek, stb.) bevonásával, amibe magam is szívesen részt vállalnék.” (További részletek A túlélés titka II. könyvben.)
(Szentesy E. András: A túlélés titka II. - Living Earth - Élő Föld Kft. 2006.)
Facebook
Youtube
Instagram